A gondolkodás fabatkát sem ér

A gondolkodás fabatkát sem ér

Film Jávorka Brigitta AjánlóFilmekFeldolgozásJonas Jonasson

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

Néhány évvel ezelőtt kezdődött az a trend, amelynek hála a magyar könyvpiacot is elárasztották a skandináv regények. Szerencsénkre azonban a dolog nem állt meg a krimiknél, és olyan humoros köteteket is a kezükbe foghattak az olvasók, mint Jonas Jonasson nemzetközi bestsellere A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt. A könyv akkora siker lett, hogy 2013-ban a svédek filmet forgattak belőle, a magyarok pedig úgy gondolták, hogy megéri a hazai mozikban is vetíteni, ráadásul szinkronosan. Lemaradtál róla? Pótold!

Allan Karlsson lassan a századik évét tapossa, amikor nyugodalmas, sőt unalmasnak tűnő kis életét egy igen komoly tragédia rázza meg. Imádott macskáját, Molotovot megöli egy róka, és ezzel felrobban a történet Molotov-koktélja… szó szerint, ugyanis Allan reakciója kedvence halálára, hogy felrobbantja a gyilkost. Pedig egy teljes percig elhittük, hogy egy unalmas vénemberrel állunk szemben!

Allan a kis magánakciója után bekerül a helyi öregek otthonába, ahol egy idő után elkezd unatkozni, és amikor meglátja, hogy odakint egy kisfiú petárdákat robbantgat, az sem érdekli, hogy az egész otthon a 100. születésnapját készül megünnepelni, egyszerűen kimászik az ablakon és lelép. Az állomáson vesz egy jegyet a legközelebb induló buszra, csak oda.

A gondolkodás fabatkát sem ér. Jegyezd meg, minden van, ahogy van, és lesz, ahogy lesz.

Ezek a szavak az utolsók, amik Allan édesanyjának száját elhagyták a halála előtt, és a filmben hamarosan láthatjuk, hogy a férfi tulajdonképpen nagyrészt ezek szerint éli az életét. A helyzet ugyanis tovább bonyolódik, amikor a pályaudvaron Allanra ráparancsol egy elég kemény motoros fickó, hogy vigyázzon a bőröndjére, amíg használja a mosdót. Ám a busz indul, a csomagot meg mégsem hagyhatja őrizetlenül… így Allan egyszerűen felszáll vele a buszra. Ezzel nem kis fejfájást okoz először a motorosnak, majd a pénztárosnak, akit a motoros összever és elrabol, amikor Allan után akar eredni, végül pedig a banda vezetőségének. A táskában ugyanis nincs más, csak pénz, vagyis 50 millió svéd korona, ami olyan 1,5 milliárd magyar forintnak felel meg.

Allan első állomása Byringe, ahol összetalálkozik az ugyancsak egyedül élő Juliusszal, akivel nem sokkal később bekéredzkedik egy igencsak furcsa fiatalember kocsijába, Benny-ébe. Viszontagságos útjuk során találkoznak Gunillával, aki egy egykori cirkuszi elefántot nevelget. Így áll össze a kis csapat, akik hála a motoros bandának (akik körül egyébként egyetlen motort se látunk, de a filmben végig így emlegetik őket…), folyamatos menekülésre kényszerülnek. A szerencse viszont rendre úgy fordul, hogy az üldözők hullnak, mint a legyek, és hőseink rendszeresen találják szembe magukat azzal a feladattal, hogy hullákat kell eltűntetniük, pedig semmilyen gyilkos szándék nem volt bennük.

A jelen eseményei mellett Allan folyamatos visszaemlékezéseit követhetjük nyomon, amik nem kevésbé viccesek és érdekesek. Sőt, ha nem csak nevetni, hanem gondolkodni is akarunk, akkor be kell látnunk, hogy nagy erőssége a történetnek, hogy nagyon szépen mutatja be a nemzetközi politikai helyzet változásait. Allan több fontos eseménynél is jelen volt, fontos emberekkel találkozott, egyszer még egy gulagból is megszökött, mert hát ugye így döntött. Ebben egyébként Albert Einstein félkegyelmű öccse, Herbert volt a segítségére, akit az oroszok a bátyja helyett raboltak el tévedésből.

Ez a legénybúcsúm? De izgalmas! Várjunk... nem is veszek el senkit! Még barátnőm sincs!

Szóval Allan a múltban táncikált Francóval és Sztálinnal, segített Oppenheimernek, kémkedett az oroszoknak és az amerikaiaknak, mindeközben pedig elképesztő mennyiséget robbantott, hiszen ez az egyetlen dolog, ami az iváson kívül képes volt boldoggá tenni őt. A poénok pedig pont úgy repkednek a filmben, ahogy a különböző hidak darabjai.