Végre itt a karácsony, az ünnep, amit mindenki ismer, és aminek a történetét kívülről fújja az egész világ. Még a legkeményebb ateisták is tudják, hogy volt Mária meg József meg a szamár, volt kis Jézus a jászolban, betlehemi csillag, pásztorok meg királyok. Ahogy a pásztorok és a három király ajándékot vittek várva várt megváltójuk születésére, úgy ajándékozzuk meg szeretteinket mi is. Azonban Jézuska születése óta a karácsonyhoz egész sok más szokás és jelkép is társult, amelyek eredetével és jelentésével már koránt sincs mindenki tisztában. Ezekből hoztunk most nektek egy szösszenetnyi válogatást.
Advent
Az Advent a latin Adventus Domini, vagyis „az Úr eljövetele” kifejezésből ered, és a keresztény hívők között egész széleskörű hagyományrendszere alakult ki – a hajnali misére járástól a böjtön át a Szentcsalád-járásig -, amelyek nagyrésze azonban mára már erősen megkopott. Lettek helyette ugyanakkor mások, amik – bár többségében alapvetően keresztény eredetűek - kevésbé szorosan kapcsolódnak a vallásossághoz, így szélesebb körben is el tudtak terjedni.
Ilyen a 19-20. század körülről eredeztethető koszorú készítés. Az adventi koszorút egy német evangélikus lelkésznek köszönhetjük, aki 23 gyertyából álló méretes darabot alkotott meg a hívei számára, és karácsonyra várakozva minden nap meggyújtott egy-egy újabbat. Mára már persze ez veszteséges tömörítéssel lecsökkent az általunk is ismert változatra. Az ezen lévő négy gyertya mind egy-egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, öröm és szeretet. A keresztények körében az első, második és negyed gyertyák a megbánás lila színét, míg a harmadik az örvendezés rózsaszínjét kapják. (Igen, igen, az a bizonyos rózsaszín köd sem véletlenül lett rózsaszín, ellenben halvány lila gőzünk sincs, miért kapta a megbánás a lilát.)
Apró érdekesség még, hogy a sokak által kedvelt adventi naptárnak szintén német gyökerei vannak: egy édesanya kreatívkodta össze ezt a kis játékot, mivel megunta, hogy az ünnepet váró egy szem gyermeke folyton kérdezgeti, mennyi idő van még karácsonyig. Éljenek a találékony szülők!
A karácsonyfa
Ha túlvagyunk a várakozáson és ünnepi díszbe öltöztettük a lelkünk, ideje ezt a gondosan kiválasztott fenyőfánkkal vagy jól karbantartott műfenyőnkkel is megtennünk. De kinek köszönhetjük ezt a rendkívül időigényes, ám annál hangulatosabb szokást? Sajnos erről leginkább csak találgatások vannak. Annyi bizonyos, hogy régen a földesúrnak karácsonyi adóként szolgáltatott tüzelőt hívták karácsonyfának, ami valljuk be, nem túlságosan felemelő gondolat így a szeretet ünnepén. Valószínű, hogy az általunk is ismert és szeretett verziója szintén Németország területéről származik, itt a 16. századi feljegyzések karácsonyi májusfáról, míg a 18. századiak már gyertyával díszített karácsonyfáról szólnak. Magyarországon a legtöbb forrás szerint először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben Aszódon.
Karácsonyi világítás
Nincs karácsony fények nélkül, de bizony nem sokan gondolkoznak el a szebbnél szebb díszvilágítások láttán, hogy vajon hogyan is lettek ezek a színes kis égők a karácsony meghatározó kellékei. Az úr, akinek köszönhetjük őket nem más, mint Thomas Alva Edison, a villanykörte feltalálója. Edison úgy gondolta, a közelgő ünnep kiváló lehetőséget szolgáltat számára új találmánya reklámozásához, ezért laboratóriumát és az azt körülvevő területet színes izzókkal díszítette fel. Két évre rá szintén az ő javaslatára egy beosztottja elsőként használt színes égőket karácsonyfája díszeként, ami - Edison nagy örömére - hatalmas visszhangot keltett. Az amerikaiaknak nem is kellett ennél több, a tehetősebb réteg nyomban lecserélte az addig használt gyertyákat menő égősorokra, majd idővel, amikor a tömegtermelés már lehetővé tette az árak csökkentését, használatuk szépen elterjedt szerte a világon.
Szaloncukor és bejgli
A sok információtól biztos mindenki megéhezett már, szóval itt az ideje utánanézni a karácsony két jellegzetes édességének is. A szaloncukor ősét, a fondantcukrot már a 15. századi Franciaországban is készítették. Magyarországra német bevándorlók hozták be ezt a finomságot, ám arra vonatkozóan nincs pontos adat, mikor is lett a fondantcukorból szaloncukor. Annyi bizonyos, hogy az 1800-as évek végétől már elterjedt a szaloncukor-készítés, és mivel sokan főként házilag gyártották, mindenkinek megvolt a maga szupertitkos receptje. A szaloncukor mára már igazi hungarikummá vált, hiszen csak mi használjuk ezt az édességet a karácsonyfák díszítésére.
A bejgli Szilézia vidékéről származik, neve pedig – ki nem találjátok – német eredetű: eredetileg hajlított, patkó alakú formája miatt hívják így. Kezdetben a családi ünnepek hagyományos süteménye volt, majd a 19. században fokozatosan karácsonyi édességgé avanzsálódott. Töltelék tekintetében számos formája ismert, ám nálunk az ünnephez a diós és mákos verziót társították – a dió a népi hiedelem szerint elűzi a rontásokat, a mák pedig bőséget hoz a házhoz. De mindkettőre egyformán igaz, hogy ha melegen túl sokat habzsolunk belőlük, gyomorbántalmakkal sújtja az óvatlanokat.
Magyal vs. Fagyöngy
Végezetül a jellegzetes karácsonyi növények háza táján is szeretnénk egy kis rendet tenni. Elképesztő káosz van sokak gondolataiban a magyal és a fagyöngy tekintetében, ennek pedig jó eséllyel szeretett televíziónk a fő oka, de még a google képkeresője sincs a helyzet magaslatán ebben az ügyben. Sok helyen találkozhatunk csúnya félrefordításokkal, amik tökéletesen összekeverik a két növényt, így nem csoda, ha a botanikában kevésbé jeleskedők egy kalap alá veszik őket. A tisztánlátás kedvéért tehát íme egy kis felsorolás a főbb tudnivalókról!
| Magyal | Fagyöngy |
|---|---|
| Szúrós levele és piros bogyója van | Fehér bogyója van, levele nem szúr |
| Felhasználása karácsonyi kellékként az ókori rómaiaktól ered: a magyal csokrokat ajándékokkal küldték barátaiknak a Szaturnáliák ünnepe alatt | Azt tartják, akik fagyöngy alatt állva csókolják meg egymást, azok szerelme örökké tart |
| Egy keresztény legenda szerint az első magyal Krisztus lábnyomában nőtt, a bogyókat az ő vére színezte pirosra | Legendája skandináv eredetű: Frigg fiának, Baldrnek halálát a fagyöngy okozta, ezért az istennő azt kívánta, a növény többé senkinek se árthasson, aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra |
| Az egész világon elterjedt, mint karácsonyi dekoráció, számos nép mítoszaiban megtalálható | Bár a hiedelem szerte a világban ismert, maga a szokás leginkább csak Amerikára jellemző |
| Asztaldíszek, koszorúk és a lakás különböző részeinek ékessége az ünnepek alatt | Kizárólag csokorba szedve, az ajtók fölé akasztva használják díszként |
Reméljük, sikerült egy kis érdekességet csempésznünk a nagy ünneplésbe, és míg a fagyöngy alatt állva, fényfüzérekkel körülvéve nézitek a magyallal díszített adventi koszorút, eszetekbe jut majd a karácsonyfán lógó szaloncukrok története is.
Boldog bejglit kívánunk!
Felhasznált oldalak:
http://mult-kor.hu/20121224_karacsony_az_unnep_tortenete?pIdx=3
http://www.technet.hu/hir/20091215/a_karacsonyfaizzo_meglepo_tortenete
http://www.szentendreadvent.hu/Szaloncukor_tortenete
http://www.vitalzone.hu/a-karacsonyi-bejgli.html
