Aki most izgatott a lassan, de biztosan készülő Armikrog miatt, valószínűleg még emlékszik a '96-os claymation kalandra, a Neverhoodra. Amelyben néma hősünk, Klaymen bőrébe bújunk, aki magányosan ébred egy kietlen földön, emlékek nélkül. Különböző akadályok leküzdésével, feladatok megoldásával jut előre ebben a sajátos, nyomasztó világban, miközben Willie, a terület egyetlen vokális, bár agyalágyult egyede által hátrahagyott videó üzeneteket gyűjti össze, így a történet is szép lassan összeáll.
A játékot a két tonna gyurmával készült stopmotion animáció, a sajátos élettelen- és élővilág és a zene tette különlegessé. Az atmoszféra remek, ugyanakkor a történetet a legjobb indulattal sem lehetne bonyolultnak nevezni.
Ezzel talán csak az nem ért egyet, aki elolvasta a játékon belüli Neverhood-krónikát. Aki nem játszott, annak mondom, hogy ez egy 30-40 oldalas írás egy, a játékban nem szereplő, de teremtő entitás, Quater tollából. Egy alattomosan hosszú folyosó falain láthatja a játékos, amelyen bár mindenkinek kötelező végigmenni, az olvasás fakultatív.
Maga a krónika egy teremtéstörténetet mesél el, amelyben Quater beszámol az általa teremtett hét lényről, azok saját alkotásairól és sorsuk alakulásáról. A történetek közül csak kettő kapcsolódik szorosan a Neverhood történetéhez, a többi alig, vagy egyáltalán nem.
Stílusát tekintve abszurd és vicces, mindeközben pedig kacsingatva nyelvet ölt a valós világ vallásaira és az emberi természetre. Forma és nyelvezet tekintetében néhol emlékeztet a Bibliára, ezt a hasonlóságot erősíti egy-két konkrét utalás is. Ha ennek mentén a krónikát elfogadjuk biblia-paródiának, felmerül a kérdés, hogy van-e valamilyen üzenete vagy állásfoglalása a játéknak a vallásról, Istenről vagy istenekről.
Ehhez azt sem árt tudni, hogy Doug TenNapel, a Neverhood vezető fejlesztője, egy végtelenül konzervatív keresztény ember, akinek néhány személyes megnyilvánulása a melegházassággal, feminizmussal, abortusszal kapcsolatban elgondolkodtatja a munkásságának rajongóit, hogy jó helyre teszik-e a pénzüket, és gyakran meg is kapta már a bigott jelzőt.
TenNapel mindamellett, hogy a fent említett állásfoglalásai alapján egy antipatikus személy, abban is hisz, hogy a munkájában a személyes meggyőződéseinek nincs helye, és bár az általam ismert munkáiban, ha van is rejtett üzenet ezekkel az elveivel kapcsolatban, az engem elkerült. Bár, ez ugyanígy igaz a női karakterekre is.
Saját bevallása szerint számára az alkotás vallásos művelet, amit belső kényszer kötelezővé tesz. Ezt pedig igyekszik teljesen elhatárolni minden mástól, így az egyéb, még a keresztény ideológiák is távol maradnak a műtől. Ennek fényében viszont nem érdemes a Neverhoodot az alapján megítélni, hogy TenNapel milyen magánemberként, már csak azért sem, mert a projekten még rajta kívül egy egész csapat dolgozott. Maga a játék viccelődik a bibliai formátummal, de a szerzőre nem lehet és nem is érdemes következtetni belőle. Ez nem más, mint a vázlata egy izgalmas, abszurd világnak, ami a fejlesztés jegyzetfüzetes-firkálgatós szakaszában születhetett meg és a végleges történet egyszerűségét ellensúlyozva beleszőtték a játékba azoknak, akiket zavar az információhiány. Sok mindenre magyarázatot ad ugyan, de egy alapvető kérdésben ellent is mond a teremtés folyamatát illetően.
Hoborg, Neverhood uralkodója a krónika szerint éveket utazott azért, hogy alapanyagot szerezzen Overhood (akkor még így nevezte) leendő lakóihoz. A legjobb minőségű gyurmát akarta, mert úgy halhatatlanokká teheti őket. Az út során találkozik Willie Trombone-al és Big Robot Bil-lel. Majd miután feltankolnak a gyurmából, megtámadja őket egy szörny, és az elől menekülve fokozatosan megszabadulnak a rakománytól. Így a tervezett birodalom szomszédsággá zsugorodott, a neve pedig Overhoodról Everhoodra változott. Hogy mindez miért lett végül Neverhood és ez miben mond ellent a krónikának, arra már maga a játék ad választ.
Ami sajnálatos, hogy a játék, bár utólag híres és közkedvelt, a megjelenésekor megbukott, így folytatása a Skullmonkeyst kivéve (ami a krónikában szintén szereplő fajokat szerepeltet) jogi problémák miatt nem készülhetett el.
Így nem maradt más, mint remélni, hogy az Armikrog méltó utóda lesz ennek a jobb sorsra érdemes franchise-nak.
