Az OP definíciója

Az OP definíciója

Sorozat Bak Krisztián SorozatAnimeOne-Punch ManSaitamaShounen

Írtunk már korábban a One-Punch Man című mangáról, de akkor még csupán a bejelentés született meg azzal kapcsolatban, hogy ősszel indul majd az anime verzió. Most végre megbizonyosodhattunk arról, hogy nincs veszve minden, lesz még jó shounen, lesz mit várni hetente a Dragon Ball Super mellett!

Karakteres, mint Superman.
Karakteres, mint Superman.

Volt tehát ez a ONE nevű egyén, aki elindított egy elég bénán megrajzolt manga sorozatot, ami annyira felkapott lett, hogy később egy profival, Yusuke Murata-val, az Eyeshield 21 illusztrátorával összeállva újraalkotta. A manga annyira sikeres lett, hogy az első és a második kötet egymás mellett uralta a New York Times Manga Best Seller listáját két egész héten át. Így annyira nem meglepő, hogy a lapokról lelépve, immáron animált verzióban is követhetjük Saitama kalandjait.

Ami viszont igenis meglepő, az a minőség. Bár maga az anime tényleg egy paródia, a készítők cseppet sem vették félvállról a munkájukat, és a vicces, bugyuta megjelenítés helyett elmentek a komolyabb, igényesebb irányba. Ez azért is jó, mert így még jobban érződik az, hogy mekkora fricska is ez a shounen és a szuperhős műfajnak, ugyanakkor önmagában is egy élvezhető anime lett, amit akkor is végignézhet az ember, ha hidegen hagyja a kifigurázós rész. Egyszerűen csak jó nézni, ahogy Saitama aprít, ahogy a legapróbb részletekig kidolgozott ellenfelek csupán csak másodperceket kapnak a színen, de azt legnagyobb pompájukban! Hiszen a legkevesebbet képernyőn lévő figurával kapcsolatban is egészen biztosak lehetünk benne, hogy a készítők időt és energiát nem spórolva rajzolták és animálták meg, és ez rettenetesen hangulatos.

Az elmaradhatatlan szárnysegéd.
Az elmaradhatatlan szárnysegéd.

A tájak, a hangulat, a színvilág mind-mind csillagos ötöst érdemel. Nehezen lehetett elképzelni, hogy ezt az egészet át lehet majd ültetni animébe úgy, hogy ne veszítsen a varázsából, de az eddigiek alapján azt kell mondjam, hogy nem okoznak nekünk csalódást. Ami plusz pont, hogy a seiyuuk terén is sikerült egész jól belenyúlnia a készítőknek. Nagyon vicces például, hogy a mindössze pár percet a porondon lévő Vaccine Man hangját Ryuusei Nakao kölcsönzi.

Aki eddig nem kezdett bele a szériába, mert idegenkedik a mangáktól, az most feltétlen tegyen egy próbát, mert tényleg megéri! Itt aztán tényleg kifiguráznak mindent, amit csak lehet. Kap a fejére a Dragon Ball, a Naruto, a Bleach az Attack on Titan, az Avengers, Superman, Batman és néhol még egy-egy játék is.

Van, akit már nem tud feldobni egy újabb küzdelem.
Van, akit már nem tud feldobni egy újabb küzdelem.

Ez persze alapvetően nem lenne elég, hiszen egy paródia nem attól lesz vicces, hogy habzó szájjal fikáz mindent, és mindennek odacsap, amit éppen meglát. A OnePunch-Man átveszi a kliséket és magába építi azokat. Így lesz szerves része a tipikus shounenes power level a történetnek, ami egyszerre hat viccesen és egyszerre nélkülözhetetlen is a történetben. Vicces, mert hiába overpowered Saitama, hiába messze a legerősebb entitás az univerzumban, a mi bolygónkon ő bizony nem lesz a legerősebb hősök közé besorolva. Így szurkolhatunk és szoríthatunk neki, hogy egyszer elérje ő is a legmagasabb fokozatot, és elfoglalja helyét a legnagyobb hősök között. Ez egyébként tényleg nem lesz egyszerű, mert nem csak Saitamának, de nekünk is meg kell birkóznunk majd az emberi hülyeséggel, ugyanis ez lesz a legnagyobb akadályozó tényező az előrejutásban.

Aki igazi, vérbeli shounent akar igényes kivételezésben, marha jó akcióval és humorral, az bizony megtalálta, amit keresett. A OnePunch-Man minden bizonnyal klasszikussá fogja kinőni magát, és meg is érdemli azt. Ez ugyanis nem az utóbbi egy-két év legjobb shounenje, hanem az utóbb tíz-tizenöté.