Írtunk már korábban a One-Punch Man című mangáról, de akkor még csupán a bejelentés született meg azzal kapcsolatban, hogy ősszel indul majd az anime verzió. Most végre megbizonyosodhattunk arról, hogy nincs veszve minden, lesz még jó shounen, lesz mit várni hetente a Dragon Ball Super mellett!

Volt tehát ez a ONE nevű egyén, aki elindított egy elég bénán megrajzolt manga sorozatot, ami annyira felkapott lett, hogy később egy profival, Yusuke Murata-val, az Eyeshield 21 illusztrátorával összeállva újraalkotta. A manga annyira sikeres lett, hogy az első és a második kötet egymás mellett uralta a New York Times Manga Best Seller listáját két egész héten át. Így annyira nem meglepő, hogy a lapokról lelépve, immáron animált verzióban is követhetjük Saitama kalandjait.
Ami viszont igenis meglepő, az a minőség. Bár maga az anime tényleg egy paródia, a készítők cseppet sem vették félvállról a munkájukat, és a vicces, bugyuta megjelenítés helyett elmentek a komolyabb, igényesebb irányba. Ez azért is jó, mert így még jobban érződik az, hogy mekkora fricska is ez a shounen és a szuperhős műfajnak, ugyanakkor önmagában is egy élvezhető anime lett, amit akkor is végignézhet az ember, ha hidegen hagyja a kifigurázós rész. Egyszerűen csak jó nézni, ahogy Saitama aprít, ahogy a legapróbb részletekig kidolgozott ellenfelek csupán csak másodperceket kapnak a színen, de azt legnagyobb pompájukban! Hiszen a legkevesebbet képernyőn lévő figurával kapcsolatban is egészen biztosak lehetünk benne, hogy a készítők időt és energiát nem spórolva rajzolták és animálták meg, és ez rettenetesen hangulatos.

A tájak, a hangulat, a színvilág mind-mind csillagos ötöst érdemel. Nehezen lehetett elképzelni, hogy ezt az egészet át lehet majd ültetni animébe úgy, hogy ne veszítsen a varázsából, de az eddigiek alapján azt kell mondjam, hogy nem okoznak nekünk csalódást. Ami plusz pont, hogy a seiyuuk terén is sikerült egész jól belenyúlnia a készítőknek. Nagyon vicces például, hogy a mindössze pár percet a porondon lévő Vaccine Man hangját Ryuusei Nakao kölcsönzi.
Aki eddig nem kezdett bele a szériába, mert idegenkedik a mangáktól, az most feltétlen tegyen egy próbát, mert tényleg megéri! Itt aztán tényleg kifiguráznak mindent, amit csak lehet. Kap a fejére a Dragon Ball, a Naruto, a Bleach az Attack on Titan, az Avengers, Superman, Batman és néhol még egy-egy játék is.

Ez persze alapvetően nem lenne elég, hiszen egy paródia nem attól lesz vicces, hogy habzó szájjal fikáz mindent, és mindennek odacsap, amit éppen meglát. A OnePunch-Man átveszi a kliséket és magába építi azokat. Így lesz szerves része a tipikus shounenes power level a történetnek, ami egyszerre hat viccesen és egyszerre nélkülözhetetlen is a történetben. Vicces, mert hiába overpowered Saitama, hiába messze a legerősebb entitás az univerzumban, a mi bolygónkon ő bizony nem lesz a legerősebb hősök közé besorolva. Így szurkolhatunk és szoríthatunk neki, hogy egyszer elérje ő is a legmagasabb fokozatot, és elfoglalja helyét a legnagyobb hősök között. Ez egyébként tényleg nem lesz egyszerű, mert nem csak Saitamának, de nekünk is meg kell birkóznunk majd az emberi hülyeséggel, ugyanis ez lesz a legnagyobb akadályozó tényező az előrejutásban.
Aki igazi, vérbeli shounent akar igényes kivételezésben, marha jó akcióval és humorral, az bizony megtalálta, amit keresett. A OnePunch-Man minden bizonnyal klasszikussá fogja kinőni magát, és meg is érdemli azt. Ez ugyanis nem az utóbbi egy-két év legjobb shounenje, hanem az utóbb tíz-tizenöté.