Ha csak annyit mondanék, hogy van egy anime, ahol a szereplők megpróbálják magukat egy torony legfelső szintjére küzdeni, ahol megküzdve a főgonosszal végre megszabadíthatják a világot a problémáktól és Justin Biebertől, akkor elég valószínű, hogy mindenkinek a Sword Art Online fog eszébe jutni.
Pedig a Druaga no Tou: The Aegis of Uruk jóval régebbi és (bár ezért most sokan megköveznének) jobb is, mint az előbb említett társa. Történetünk egy jó kis fantasy-hoz méltóan indul: A világunkat csúnya és gonosz szörnyek fenyegetik, melyek mikor csak kedvük szottyan Druaga tornyából raidelik az egyszeri embereket. Ám néhány évente bekövetkezik egy esemény, az úgynevezett Anu nyara, mikor a toronyban lévő szörnyek elvesztik erejüket, hála az egek Istenének, Anu-nak.
Ezt a helyzetet próbálja most Uruk (semmi közük a Tolkien féle orkokhoz) nemzete kihasználni, hogy egyszer és mindenkorra pontot tegyen a problémák végére, és elpusztítsa a szörnyeket. Aztán, ahogy az lenni szokott, a hadsereg bevetése mellett azért felbukkannak majd önjelölt hősök is, bár őket inkább a torony tetején található kincs mozgatja, mintsem a világbéke. Mindenki más motivációval vág neki a kalandnak, de a cél ugyanaz, a torony teteje, ahol nem más várja majd őket, mint Druaga!
Legalábbis ez az első évad története, mert ugye van ám ennek egy folytatása is, a Druaga no Tou: The Sword of Uruk, amihez most szándékosan nem rakunk nektek ide linket, hiszen erősen spoileres lenne, és lelőné a poént.
Miért is érdemes belekezdeni ebbe a sorozatba? Először is, azért mert megkapjuk a Sword Art Online egy sokkal igényesebb és jobb változatát, másodszor pedig azért, mert ez jobban visszaadja az MMO hangulatot, mint az előbb említett anime. Bár itt szó sincs erről a témáról, mégis marha jó látni, ahogy a kis csapat próbálja összeszedni, amolyan LFG stílusban a hiányzó láncszemeket, hogy legyen tank, dps és healer is a teamben. Azt remélem, mondanom sem kell, hogy emellett még az egyébként szépen megdesignolt világ felépítése is ezt a koncepciót erősíti.
Aki kicsit is szereti a fantasy-t, az egészen biztos, hogy élvezni fogja. Aki azonban egy fanservice-ben bővelkedő (na jó, egy kicsi azért van), indokolatlanul emós cuccra vágyik, bele se kezdjen, mivel ez az igényesebb fajtából van.
Érdekességképpen a sorozat alapjául szolgáló játék, ami előtt az anime is tiszteleg az egyik epizódban:
