A Dragon Ball: Fukkatsu no F - késve bár, de törve nem - végre megérkezett nyugatra is. Ugyan a fanok már megkaparinthatták jóval a hivatalos release előtt is, azért valljuk be, a kamerás, spanyol nyelvű verzió nem biztos, hogy megadja azt az élményt, amit vártunk.
A film az előző movie után, a Battle of Gods történéseit követően játszódik, ahol Vegita és Son Goku már javában Beerus bolygóján edz Whis-szel, hogy képesek legyenek felvenni a harcot akár magával a pusztítás istenével szemben is. Ami a sorozatot illeti, ott majd a 18. rész végén fog ez az arc elkezdődni, természetesen minimális változtatások mellett.
A történet szerint Frieza éppen a Pokolban tengeti mindennapjait, ahol arra kárhoztatták, hogy cuki plüssállatok énekeljék és szeretgessék őt körbe. Szerencsére hűséges alattvalója, Sorbet már elindult a Földre, hogy a sárkánygömbök segítségével visszahozza őt az élők sorába, ezzel megszabadítva az örök kárhozattól és a Disney csatorna okozta nyomasztó élményektől.
Annyit minden spoiler nélkül is elárulhatunk, hogy Frieza visszatér, és nem is akárhogy! Életében először elvonul egy kicsit edzeni, mert bár képességei rendkívüliek és a saját fajtáján belül kiemelkedőek, mégsem csaphat csak úgy a lecsóba. Így hát úgy határoz, hogy egy kis edzés biztos segít majd a dolgon, ezért két hónapra eltűnik, amíg együtt riszálja a seggét Schubertékkel. Azért csak ennyi időre, mert mindannyian tudjuk, hogy milyen drága, ha valaki a Rubinték Rékáját vagy esetleg magát a nagy becsben álló Schubert Norbit béreli fel személyi edzőnek. Szóval Frieza rászokott a zsírszegény kajára, kijárt a Margitszigetre fitneszezni, és közben minden nap háromszor megnézte Shia LaBeouf videóját.
Így azért nem meglepő, hogy ez a rövidke idő is elég volt, hogy felkészüljön és felvehesse a versenyt a csúnya és gonosz super saiyanokkal, akik korábban már többször is elbántak vele. A sztori ebből következően nem tartogat sem hatalmas fordulatokat, sem pedig taktikai harcokat. Amit kapni fogunk, az egy kis csihi-puhi a szokásos Dragon Ball stílusban.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne élvezhető a film, sőt! Itt legalább nem próbálják meg hülyeségekkel teletűzdelni a történetet, amiknek amúgy semmi értelme nem lenne, és az ember nem fogja a fejét, hogy mi az Istennek próbálnak hatalmas feneket kerekíteni a dolognak, mikor végül úgyis tudjuk, hogy mi fog történni. Nem ez lesz minden idők legjobb Dragon Ball movie-ja, de ebben a műfajban még mindig ez teszi a legjobban a dolgát. Az élvezeti faktorra egy kicsit rádob majd a Maximum the Hormon is, akik írtak egy számot, kifejezetten a kedvencünknek, amit akár itt meg is hallgathattok, mielőtt belevágtok a filmbe.
A legújabb Dragon Ball filmet minden pozitívuma ellenére csak a rajongóknak ajánljuk, mivel önmagában sajnos élvezhetetlen lett. Aki nem látta az előző részt, a Battle of Gods-ot az mindenképpen pótolja, mivel anélkül fölösleges is ennek neki állnia. Aki viszont szereti Son Goku kalandjait és már átrágta magát a 14. movie-n, az ne szalassza el ezt sem, mert azért mégis csak a Dragon Ball egy ikonikus alakja tér vissza benne.
