Fogaskerekek, gőz, vas és rengeteg hype jellemzi a mai napig népszerű steampunk stílust. Az október 7-ig megnyerhető ékszerek készítőjével közölt interjú után itt egy kis gőzpunk divat és történelem!
Mi az a steampunk?
A steampunk stílus az irodalomban a ’70-es, ’80-as években lépett a színre, mint a cyberpunk kistestvére, de csak a ’90-es években lett igazán népszerű az azt felhasználó filmek segítségével. A sci-fi tudományosságát, a fantasy idealizmusát és heroizmusát, valamint a történelmi regény anakronizmusát ötvözi és ráadásul még jól is néz ki. A nevét Kevin Wayne Jeternek köszönhetjük, aki a cyberpunk és a steam szót összegyúrva alkotta meg a magyarul gőzpunkként emlegetett szóösszetételt. Ma már rengetegféle punkról beszélhetünk, a klasszikusabbak mellett még ott van például a bogárpunk és a tündepunk is (a homár- és szarvasmarhapunkról nem is beszélve…).
A steampunk éltető eleme a gőz, ez pedig a lehető legkülönfélébb módokon mutatkozik meg a zsáneren belül. Elmossa (elgőzöli) a mágia és a tudomány közti határt, egy alternatív múltképet teremtve ezzel. Beregi Tamás a sci-fi és a steampunk közti határt a kettő kérdésfelvetésén belüli különbséggel jellemezte. Szerinte ha a science fiction azt próbálja megmutatni, hogy mi lenne, ha bizonyos dolgok történnének a jövőben, akkor a gőzpunk azt taglalja, hogy mi lett volna, ha bizonyos dolgok történtek volna a múltban. Mi lett volna például, ha ötvözik a repülőket a gőzgépekkel és sárkányokká formázzák őket? Vajon hogyan alakították volna Daenerys történetét a Trónok Harcának írója, ha a sárkányok kilépnek a mitológiai lények bűvköréből és vasfogaikat mechanikus parancsra képesek lettek volna már a 19. században belemártani akárkibe?
A steampunk történelme gyakorlatilag egy meghamisított, pszeudo-történelem, ami nem más, mint egy technikai versenyfutás az idővel, ez pedig többnyire gépek csatájában merül ki a gőzpunkot alapul vevő művekben. A steampunk filmek egy mechanikus aranykor vízióját mutatják be, ahol a gépek korlátlan lehetőségekkel ajándékozzák meg az embereket. Ilyen például a Vadiúj Vadnyugat is, ahol mechanikus rovarokkal harcolva kell túlélnie Will Smith-nek és Kelvin Kline-nak a 107 percnyi játékidőt. Érdekesség, hogy a filmekben többnyire a gép legyőzése nem hoz jelentős változást a karakterek életében (persze, mindenhol vannak kivételek), sőt, egyfajta kettősség jellemzi a szerkezetek szerepét. Egyszerre lehetnek a főhősök segítői és gonosz szörnyek is, akiket le kell győzniük. Beregi szerint a gépek szerepének fő problémája a steampunk filmekben, hogy könnyen kiismerhetőek és külsőre nem tűnnek bonyolult szerkezeteknek. Elég hozzájuk egy-egy csavarkulcs és máris működnek. Visszahozzák ugyan a gyerekkori barkácsélményt, viszont jelentőségüket is csökkentik ezzel.
De természetesen ezeknek a stílusjegyeknek a kialakulását nem csak a filmek számlájára lehet írni, kiváló regények is születtek steampunk témában. Ha valaki egy kis klasszikusra vágyik, akkor tudom ajánlani William Gibson és Bruce Sterling A gépezet című könyvét, Alan Moore The League of Extraodrinary Gentlemanjét és a steampunk előfutárának tekinthető Moorcock regényeket, az Oswald Bastable-trilógiát. De magyar íróink is büszkélkedhetnek jó néhány gőzpunk témájú regénnyel, ha szeretnétek valami igazán frisset, akkor látogassatok el a Főnix Könyvműhely webshopjába!
Hogy nézett ki a steampunk kora?
Az ipari forradalom vívmányainak feltűnése már a 18. század második felében megkezdődött, amikor James Hargreaves feltalálta a Fonó Jennyt 1767-ben, amivel nagyban meggyorsította a gyártás folyamatát.
De a steampunkban ennél sokkal többet emlegetett találmány James Watt gőzgépe, ami nyomban az indusztriális korba repítette a világot, legalábbis Angliát biztosan. A 19. század elejére a gőzgépek már 40 millió ember munkáját voltak képesek elvégezni, gyakorlatilag másfélszeresére növelték a termelést ezek a kütyük.
A végső lökést pedig a vasút megjelenése okozta, 1825-ben indult meg a Stockton-Darlington vasútvonal, ami jóval lecsökkentette az utazási időt a városok között. Sokkal több árut tudtak szállítani, sokkal alacsonyabb pénz befektetésével, ez pedig felettébb vonzóvá tette a vasparipákat a vállalkozók számára. A 19. század második felére már a városok jövedelmének majdnem több mint a felét gépek által termelték ki. Ennek egyik következménye lett viszont az egyre romló levegő és a mérhetetlen kosz, ami teljesen ellepte a városok utcáit. A népesség rohamosan nőtt, 1801-ben még nem érte el a 10 milliót, de alig fél évszázaddal később már 21 millió lakosról számolnak be a források. A viktoriánus kor névadójának, Viktória királynőnek a halálakor pedig már 32 millióról beszéltek.
Érdekes, hogy ugyan növekedtek a bérek, viszont a lakosság közel egyharmada még így sem érte el a létminimumhoz szükséges jövedelmet, nyomorgó családok soraival találkozhattunk a viktoriánus kori Angliában. Mindennek ellenére viszont kialakult egy általános angol büszkeség, ami rányomta a bélyegét a viktoriánus korra. Anglia rengeteg gyarmattal rendelkezett és nem is titkolta soha vezetői szerepét. Az angol divat lett a meghatározó, a nagypolgári életmódot átszőtte a teaivó cvikkeres angol úr és hölgy képe. Az eleganciát Londonnal párosították, koszos utcáival és Hasfelmetsző Jackjeivel együtt.
Hogy néz ki ma a steampunk?
Már itthon is óriási nagy divatnak örvendő stílus évek óta hódítja meg fiatalok ezreit, nyitott kérdés viszont, hogy mitől válik steampunkká egy ruha.
Nem mindegy például, hogy csak egy steampunk környezetben lévő emberről beszélünk, vagy egy steampunk stílus szerint öltözöttről. Ha valaki csak magára húz egy viktoriánus kori ruhát az egyáltalán nem biztos, hogy máris gőzpunk. A korhű és a most divatos gőzpunk stílus között ugyanis van néhány különbség. A viktoriánus ruhák csupán kiindulópontként szolgálnak a rajongók számára, egy mostanság steampunkként számon tartott öltözék a 19. századi Angliában elég nagy feltűnést okozott volna. A gőzpunk világban híres G. D. Falksen hat alapszabálya a következő:
- A gőzpunk ruhának olyan öltözéken kell alapulnia, ami valamilyen steampunk műben is előfordult.
- Alapja (!) a viktoriánus kor.
- Nincs olyan, hogy nem eléggé steampunk, a stílusnak nincs tól-ig határa.
- Nem létezik steampunk szín.
- Ne féljetek a keveréstől, a gőzpunk jól megfér egy leheletnyi dieselpunkkal, vagy éppen egy kalózkalappal körítve.
- Érezd jól magad abban, aminek öltöztél!
Ne felejtsétek el október 7-ig tartó játékunkat sem, ahol steampunk ékszereket nyerhettek!
