Kedves Olvasó! Ez a cikk talán akkor lehet igazán beszédes Önnek, ha már rendelkezik némi ismerettel a cosplay-t illetően. A korrektség érdekében viszont röviden összefoglalom, mi is ez, és kikről beszélek, hogy egészen biztosak legyünk a dolgunkban. Egészen kiskorunkban találkozunk a farsangi beöltözéssel, amikor adott források alapján elkészült jelmezekbe öltözünk, és igyekszünk eladni magunk választott karakterünknek, ahogy azt láttuk filmekben, képregényekben. A cosplay ennek egy felnőttkori változata, de már egyre több tinédzser is belefog ebbe a tevékenységbe. Ez nem egy olyan hobbi, amit a képviselői hajlandóak lennének abbahagyni szimplán azért, mert „kinőttek” belőle és a társadalom szerint túl kellene lépniük rajta. Emellett meg kell értenünk azt is, hogy a jelenlegi generáció már olyan széles alkotói szférákkal ismerkedhet meg egészen fiatal korától kezdve, hogy nem kell meglepődnünk azon, ha az azokból merített inspirációkkal élni szándékozik. A cosplay több készség fejlesztésére is alkalmas, mely könnyen valamelyik kapcsolódó szakirányú érdeklődésbe is torkollhat. Ez természetesen azon esetekre érvényes, amikor valaki igen fiatalon kerül ebbe a közegbe, de ez nem zárja ki az idősebbek önfejlesztési törekvéseit sem. A másik oldal, a huszon-harmincas-negyvenes korosztály, akik esetleg különféle kézművességi, küzdősporti, vagy mechanikai és elektronikai ismeretek birtokában fognak bele jelmezeik, kellékeik készítésébe.
Felmerül a kérdés, hogy milyen szinten foglalkoznak ezzel a tevékenységgel az érintettek, és mit akarnak elérni vele? Magyarországon jelenleg két nagyobb rendezvény várja tárt karokkal a cosplayereket: a MondoCon és a PlayIT. Itt lelhető fel egy olyan nagyobb közönség is, mely a munkásságukat értékelni tudja, mint kult motívum, ami személyes szinten mérvadó lehet. Az előbbi rendezvényre egy nagy ömlesztő tégelyként tekinthetünk, ahol minden második-harmadik ember valamilyen jelmezben jelenik meg, akár színpadi fellépésre készül, akár csak szeretne hozzá hasonló érdeklődésűekkel lógni. Alapjában véve tökéletes hely egy cosplayer számára, hogy új ismerősöket, esetleg „munkatársakat” találjon, amennyiben hosszabb távú terveket készül megvalósítani. Ez elsősorban egy jó bulihely, ahol először fordulnak meg a „pályakezdő” jelmezesek. Pont emiatt nem tesznek igazán különbséget a jelmezesek és a vendégek között.
A PlayIT egy kicsit másként közelíti meg a dolgot, és a cosplay versenyekre jelentkező jelmezesek számára elengedi a belépődíjat. Ez együtt jár egy színpadi előadás vállalásával is, legyen az csapatos, vagy egyéni. Itt a jelmezesek elsősorban a rendezvény színesítésében vállalnak szerepet, mivel egy games conról beszélünk, és azon felül, hogy nyereményre megy a dolog, a cosplayesek elsősorban műsorszámként vannak jelen. Itt már érezni, hogy számít az előadói készség, hiszen bizonyos mértékben el kell tudniuk adni magukat. Ide elsősorban a talpraesettebb tinédzserek, és az idősebb korosztály tagjai járnak, persze őket jobbára fellelni a Mondón is, ahol szintén találni olyan versenyt, aminek tétje van, mégpedig az EuroCosplay országos válogatót.
Ez az a két helyszín, amin a részvételt az ember még olcsón megúszhatja, és ahol csinálhatja azt, amit szeret. A külföldi rendezvényekre való eljutás jobbára önköltségű, épp ezért nem mindenki engedheti meg magának. Az anyagi keretek miatt a csoportok esetében például hasznos lehet, ha saját termékek gyártására és árusítására adják a fejüket, hiszen közösen előteremthetik a keretet komolyabb utakra és projektekre is. Ugyanakkor a cosplayes csapatokon belül is akad hozzáállás és kapacitásbeli különbség, így az elkészült termékek sokszor nem is a csapathoz, csak egy-egy taghoz köthetőek. Sajnos őket pedig sok esetben kihasználhatják azok a társaik, akik kevésbé veszik komolyan az alkotás folyamatát.
Fontos megjegyeznünk, hogy a cosplaynek nincs kialakult társadalmi helyzete, mint az olyan szakmáknak, mint a táncos, színész, akrobata, kaszkadőr vagy hasonló előadói területek. Pedig sok esetben éppen a fent felsorolt tevékenységek tanulói vagy űzői közül kerülnek ki olyanok, akik jelmezes tevékenységbe kezdenek. Hiszen az embernek elsősorban magát kell tudnia eladni a rendezvényszervezőknek, műsorszámokat kell villantania, jó tárgyalófélnek kell lennie, és olykor bizony visszafognia a sznobizmusát, ha azt szeretné, hogy a tehetségét és a tevékenységét, legyen hol kamatoztatnia. Különösen igaz ez azokban az esetekben, ha tovább akar lépni a bulizós szinten, és nem csak egy szűk réteg eszmei értéket akarja képviselni. Persze ezután is épp elég buli foglalkozni vele, de már az esetleges keresletnek is meg kell felelni, amiből kereset is származhat. Ez már konfliktusokra is okot adhat a különböző csapatok között, pláne ha több csapat is foglalkozik egyazon fandommal, világgal. Hiába, a kapitalizmus még ezekben a körökben is felüti a fejét, hiszen ezt a világot éljük, ez pedig gátat szab az összefogásnak, és egy erős produktív közösség létrejöttének. Ez néha sznobizmusból, néha érdekkörök sértéséből, néha egyszerű egoizmusból fakadóan alakul ki. Viszont nem tekinthetünk el attól, hogy nem meghatározható melyik csapat a jobb, mivel minden csapaton belül vannak adott dolgokban gyakorlottabbak, vagy jobb minőségű dolgokkal rendelkező emberek, így ezt két-három csapat esetében még körülményesebb eldönteni. Elsősorban mindig a „megrendelő” elvárásai döntenek arról, hogy mit akar bedobni promóció során.
Valószínűleg van jelmezes, aki felhördül, hogy egyáltalán hogy merülhetnek fel ilyen gondolatok. A többség igyekszik rózsaszínezett képet eladni munkásságáról a publikum irányában (Marketing - Sic), ezért számukra ezek a dolgok nem egyértelműek. De ez az egész is jobbára csak azt példázza, milyen körülményes összeszedni egy igazán produktív közösséget, nehéz megtalálni a kitartó embereket, akikben megvan az igény, hogy folyamatosan fejlesszék önmagukat. Azokat, akikben megtalálható tág mérlegelő képesség már csak szociális és pszichológiai értelemben is, hogy ne elsősorban egy városban portyázó egyszerű baráti társaság konfliktuskezelési szintjét tükrözzék, hanem amikor kell, munka szinten tudják kezelni azt, amit csinálnak. Így születhet csak minőségi előadás, esetlegesen sok releváns portéka. Ez természetesen áldozatokkal járhat, vagy olyan tényezők szabhatnak gátat neki, mint a munkaidő, vagy a tanulmányok. A cosplay lehet rendkívül egyszerű, és rendkívül bonyolult tevékenység is. A döntés a mi kezünkben van. Nincs rossz és jó itt sem, csak nézőpontok.
