Hátraarc, lépés indul!

Hátraarc, lépés indul!

Mix Bak Krisztián MagyarországStahpSorkatonaság

Magyarország… Az ország, ahol mindig hátrafelé nézünk, ahol mindig hátrafelé haladunk és mindenki boldogtalan. Az ország, ahol a megoldásokat sosem ott keressük ahol kéne, hanem valahol teljesen máshol, fényévekre attól. Az ország, ami képtelen felzárkózni a világhoz, ahol nem vesszük észre, hogy a kor elhaladt mellettünk és meg akarjuk adóztatni az internetet, mert nem tudjuk, hogy mi az, vagy éppen rég elavult módszereket és rég elavult normákat akarunk nekrózni.

Nekrózásnak hívjuk azt, amikor például egy fórumon egy régen halott témát valaki feluppol a semmiből, vagy egy kommentet fűz hozzá, amivel újra életre kelti a témát. Sok esetben ezeket a trollok csinálják, akik olyan témákat hoznak vissza a süllyesztőből, amik már rég nem aktuálisak és olyan dolgokat veséznek ki, amiket a jelenlegi helyzetben már elképzelhetetlennek tartunk. Például képzeljük el, hogy valaki arról beszélne, mekkora probléma, hogy a DVD jelenleg még megfizethetetlen adathordozó, és ezért jelenleg nem is érdemes nagyobb teret adni neki az áruházakban. Vagy milyen jó lenne arról beszélgetni, hogy Margit néni bizony egy boszorkány, mert láttuk, ahogy tüzet csihol a semmiből, úgyhogy nem ártana alávetni egy tesztnek és megnézni, hogy vajon elsüllyed-e a Dunában, vagy esetleg megvizsgálni, hogy ő vagy a kacsa a nehezebb.

Milyen nevetségesnek hangzik mindez, ugye? Pedig a logika alapján visszahozhatnánk a lovagi tornákat és az apródokat is, hiszen ezek is nemesítették a férfiúkat a maguk idejében. Sőt, menjünk tovább és egyenesen vezessük be az inkvizíciót, mivel a vallás igencsak fontos az ember életében, és csak egy istenfélő ember képes arra, hogy becsületes, rendes életet éljen. Hiszen mennyivel másabbak voltak a fiatalok, amikor az inkvizíció még aktívan ténykedett! Nem merték az Urat hiába a szájukra venni, és kétszer is meggondolták, hogy vasárnap elkerüljék-e a templomot. Az Istenért – hopp, elnézést, most kapnék egy dádát az inkvizítortól - , hát miért is tartunk vasárnap zárva ebben az országban? Azért, hogy a család együtt legyen a templomban! Akkor meg miért nem találkozunk itt rendes, becsületes, istenfélő emberekkel? Hol vannak azok, akiket anno jól megnevelt az inkvizíció? Ja, ”bezzeg a mi időnkben” …rettegtünk, hogy jön, az inkvizíció aztán felgyújt minket, ha nem viselkedünk, vagy jól megkínoz, amíg el nem hagyja a testünket az ördög!

A kérdés már csak az, mennyire kell begyepesedettnek és hülyének lenni ahhoz, hogy valaki úgy gondolja, hogy a sorkatonaság megoldás. Nézzük meg az embereket, akik bizony voltak katonák és szerintük a fiataloknak erre van szüksége.

Jól látjátok, a legtöbben, akik emellett kampányolni, azok a tuskók, akik nem képesek köszönni a boltban, akiknek a szája egész nap egyetlen mosolyra sem húzódik, és akik szerint az élet arról szól, hogy szenvedni kell és alázatot kell tanulni.

Sajnálatos módon azonban a világ elindult egy felvilágosultabb gondolkodás felé, miszerint az életet igenis meg kell próbálni élvezni, és embertársaink felé a tiszteletet azzal kell kimutatni, hogy emberként bánunk velük. Ahol nem a szigor, a büntetés és a rettegés a nevelőeszköz, hanem a megértés, a szeretet és a törődés.

Milyen érdekes, hogy honatyáink nincsenek tisztában még azzal, hogy nem a sorkatonaság visszahozása lenne a megoldás, hanem például az oktatási rendszer modernizálása a nyugati országok mintájára. Esetleg az, hogy a sok munkát sok pénzzel jutalmazzák vagy mondjuk megfelelő mennyiségű szabadidővel, amit az ember a családjával tölthet. Így például jutna ideje a szülőknek a gyereknevelésre, és megtaníthatnák a kölyköket arra, amire nem a katonaságnak, hanem alapjáraton a szülőnek kellene megtanítania a gyerekét.

Persze ebben az országban ez nem könnyű. Ahol magasabb pozíciókban olyan emberek vannak, akiket az élet megtört és nem igazán lehet vezetőnek hívni, csupán csak főnöknek. Ebben az országban nem lehetsz kreatív, nem hozhatsz be új ötleteket, mert lehet, hogy eretnekség gyanújával fognak kínpadra küldenek, mivel megtagadod a régi isteneket.

Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, ha az ország és annak rendszere nem arra ösztökélné az embereket, hogy csaljanak, játsszák ki egymást és a másik kárán lépjenek előre, mert itt bizony, ha boldogulni akarnak, akkor falják fel a másikat. Ha a kickstarter projekteket és az ötleteket támogatnák. Ha nem félelemből tisztelnénk és szeretnénk a hazát, hanem azért, amit szimbolizál.

Komolyan, a sorkatonaság kéne, hogy megtanítsa a fiatalokat, hogy itt maradjanak? Nem a fentebb említett dolgok miatt kéne maradniuk? Nem azért, mert tudják, hogy a haza gondoskodik róluk? Az ország, ami folyton ver és bánt, miért vonzóbb, mint a távoli föld, ahol nyitott karokkal várnak és támogatnak? A válasz egyszerű… semmiért.

Üdvözöllek Magyarországon, ahol a problémát végre nem a fiatalokban kéne keresni, hanem a kiöregedő, mérges, boldogtalan és megtört generációban, akik nem akarnak haladni a korral. Akik képtelenek megérteni, hogy a gyereket nem úgy kell nevelni, hogy lekeverünk neki egy pofont, ha nem csinálja, amit kell, hanem leülünk és foglalkozunk vele. Akik azt mondják, ne menj külföldre, mert ez az otthonod és itt kell megdöglened, akkor is, ha szar! Nem pedig azt, hogy maradj itt, mert megpróbálunk javítani a dolgokon és lesz lehetőséged az önmegvalósításra.

Mielőtt bárki megijedne, nem fogják ezt a buta és elavult ötletet visszahozni, ez természetes. A probléma az, hogy egyáltalán ez még felmerülhet nálunk, és az, hogy vannak emberek, akik ezzel egyetértenek. Azok a fiatalok, akik eddig is külföldben gondolkoztak, egy ilyen ötlet után még hevesebben fognak küzdeni azért, hogy máshová kerülhessenek, hogy nehogy itt ragadjanak egy olyan országban, ahol hátraarcban menetelünk az evolúciós sztrádán. Ami elég szomorú, lévén nem lenne rossz végre boldog embereket látni az utcákon, akik mosolyognak, és olyan szülőket, akik aznap vidáman esnek haza a gyerekhez és még képesek leülni, foglalkozni velük.

A tanulságot mindenki levonhatja maga, hogy éppen hol tart az ország és érdemes-e külföldre menni és ott munkát vállalni. Talán nem is a pénz miatt, hanem azért, hogy a gyerek ne egy olyan közegben nőjön fel, ahol boldogtalanságra van ítélve. Nagyon le vagyunk maradva felfogásban… nagyon…