Bár a Gokudou-kun Man`yuuki nem egy mai darab (1999-es), úgy vélem, érdemes foglalkozni vele. Miért is? Mert mostanra eljutottunk odáig, hogy a Japán/animek/mangák iránt érdeklődő magyar csoport nem egy maréknyi fekete ruhás, rossz küllemű és meglehetősen furcsa srácot és egy darab, meglehetősen furcsa lányt foglal magában. Ugyanis tíz évvel ezelőtt még így lehetett volna leírni a szubkult iránt érdeklődők táborát. Azóta ez már kinőtte magát annyira, hogy több, meglehetősen furcsa srácról és több, meglehetősen furcsa lányról beszélhetünk. Ez azért is jó, mert már nem bomlasztja a közösséget, ha az ember kimondja, hogy egy csomó dolog sza.. rossz, ami Japánból érkezik, egy rahedli anime van, ami túl van értékelve, és egy csomó manga van, amit csak a fanservice ad el.
Hogy jön mind ehhez a Gokudou? Ez az anime az, ami annyira szarkasztikus, annyira cinikus, hogy arra nincsenek szavak. Pontosabban vannak, mivel a Gokudou ugyanazt üzeni az animéknek, mint amit Les Grossman is üzent a Tüzes sárkánynak a Trópusi vihar c. filmben.
Ez tehát nem csak egy szimpla szarkasztikus paródia, fricska a shounenekre, hanem konkrétan az egész műfaj egyfajta morbid kifigurázása. Természetesen ez rettenetesen szürke és unalmas lenne, és persze önmagában nem jelentene semmit, hiszen kaptunk már egy Excel Sagát, de a Gokudou nem áll meg itt. Ez az anime úgy döntött, hogy nem csak a saját kategóriáját próbálja meg felnyársalni, de tovább megy, és gyorsan megskalpolja az Ezeregyéjszaka meséit, néhány népmesét és pár ismertebb művet is. Így történhet meg, hogy Aladdin csodalámpájában egy gender bender dzsinn lakozik, és a buta, de csinos hercegre itt sajnos nem buknak a nők. A főhősünk sem az a tipikus daliás herceg, hanem egy szarkasztikus, önző, nem kifejezetten jóképű férfiú, aki tényleg csak magával törődik, és célja eléréséhez nem fél másokat felhasználni. Amennyiben rosszmájúak akarnánk lenni, mondhatnánk azt is, hogy egy átlagos ember, de ennyire talán még nem veszítettük el a hitünket az emberiségben, így nevezzük csak karrieristának.
Tehát miről is szól a Gokudou-kun Man`yuuki? Arról, amiről minden egyes shounen: a világ megmentéséről, a gonosszal való harcról, hogy a jó mindig győz és egyéb baromságokról. A sztori attól lesz igazán érdekes, ahogy ezeket a helyzeteket a hőseink (főleg a főhős) megélik, és ahogy lassan rádöbbenünk, hogy igazából, nem láttunk még olyan animét ebben a témában, ahol a főbb karaktereknek komolyabb szerepet osztottak volna. A bonyodalom anélkül is megoldódna, hogy a főhős órákon keresztül ecsetelné, mennyire meg akarja menteni a társait. A királylányt akkor is megmentenék a sárkánytól, hogy ha a főhős egy paraszt lenne, és közölné, hogy éppen nincs kedve. A világ pedig akkor is megmenekülne, ha a hősünk csak a saját irháját szeretné menteni. Igen, pontosan ennyire számít, hogy az Attack On Titanban milyen jelleme van a főhősnek, igen, pontosan ennyire nem érdekelne senkit, ha Naruto egy egocentrikus idióta lenne. Utóbbival fel is hoznék egy példát: Szerintetek mennyivel lenne másabb, ha Naruto önző lenne, kibírhatatlan, szarkasztikus, kapzsi és gusztustalan? Semennyivel, mert a személyisége így is csak kifogás arra, hogy Kishimoto ne egy idiótával akarja eladni azt, hogy Sasuket mint barátot vissza kell szerezni, de ehhez háborún keresztül megy az út. Holott gondoljunk bele, ha nem kapzsiságból, önző indokokból harcolt volna, egyszerűen azt mondta volna, hogy „Nesze Sasuke, vigyed... tiéd Konoha, építsd újra, ahogy akarod.”
Ebben az animében olyan reakciókat fogunk kapni, amilyeneket a való életben is kapnánk. A főhős nem az ismeretlen, két napja mellészegődött emberek érdekeit fogja nézni, hanem a kincset a sárkány mellett, és esze ágában sincs megküzdeni a sárkánnyal, ha anélkül is el tudja azt lopni. A főhős nem fogja kiállni a 100+1 próbát, ha sokkal egyszerűbb megfenyegetni azt, aki a próbatételre ráakarja venni, és végképp nem fogja magát feláldozni olyanokért, akiket egyébként nem is ismer. A becsületes harc pedig csak a mesékben létezik, de ahogy a fanok mondani szokták: „Az anime nem mese.”, így hát Gokudou is csal, hazudik és mindent elkövet a győzelemért, ahogy azt egyébként bárki tenné, ha az életéről lenne szó.
Kiknek ajánljuk a Gokudout? Azoknak, akik tudnak azon nevetni, hogy mennyire egy sablonra épülnek a shounen animek. Azoknak, akik akarnak egy jót nevetni és nem azt akarják nézni, hogy a hősünk önfeláldozóan, mindent maga mögött hagyva a világ megmentésére siet. Akiket leköt az is, ahogy a világ a hősök nélkül, és nélkülünk is megmenti önmagát, hiszen ezek a szereplők, ahogy mi is, csak apró porszemek. Kivéve Batmant, ő igazi hős… De az egy másik történet.
