Manapság - a torrentezés és a Photoshop korában - már nem igazán nagy cucc Nerdfalván, ha valaki össze tud ütni egy épkézláb reklámot, főleg ha online felületről van szó. Bár a print felület még mindig elsősorban a profik játszótere, de azért érdemes megnézni, hogy kedvenc hobbink és annak ősatyja hogyan kezdte magát hirdetni az (h)őskorban, mikor maga a nerd kultúra még nem kapott ekkora nyilvánosságot.
Lőjük be a célközönséget
Igen, voltak olyan idők is, amikor a „furák népéhez” való tartozás nem járt feltétlenül együtt azzal, hogy mindenki művészként definiálta magát, ha fekete fehérben csinált egy selfit. Érdekes, vad idők voltak ezek, mikor az internet neon sztrádái nem tolták az arcodba a legújabb videókat és filmeket, hanem minden egyes külföldről beszerzett „szaklap” szabálykönyv, képregény, vagy bármi érték volt. Talán furának tűnhet, de emlékeim szerint ezekben az időkben pont ez a fajta relatív elszigeteltség erősítette az alkotás és az összetartozás vágyát is. Pedig én még nem is az elején csöppentem bele. Pont ezért kezdett el érdekelni, hogy milyenek lehettek az első marketing anyagok, amiket az RPG ipar kiizzadott magából. Ezennel bemutatnám az eredményt! Az első dupla képen a legelső fellelhető D&D reklámokat láthatjátok.
Ezekről a reklámokról talán elég annyi, hogy 1974 júliusa körül jelentek meg, amikor a hobbi még nemhogy a szárnyait bontogatta volna, de igazából egy félvak kiscsibeként ült egy tojásban. Ekkoriban még a ma már csak TSR néven emlegetett ősatya/anya a hangzatos Tactical Studies Rules néven próbált evickélni és igencsak szűkében volt a hirdetésekre fordítható költségvetésnek.
A legkorábbi, már mai szemmel is értékelhető hirdetések között, amiket sikerült előkukáznom „jól” látható, hogy TSR Hobbies Inc. felirat díszeleg a feltűnően rózsaszín reklámanyagok alján. Mivel konkrét megjelölést sehol sem találtam a megjelenés(ek) helyére, így ez csak azt bizonyítja, hogy 1975 és 1983 között publikálták őket, mivel ebben az időszakban létezett ilyen néven a D&D kiadója. Egyik legismertebb reklám és képregény grafikusuk ebben az időben Bill Willingham volt, aki többek között az alább látható labirintusos dizájnt és az „The Adventure Is Yours” plakátokat lefirkantotta. Mindezek mellett jegyez még számos hirdetéssel egybekötött képregényt is, amiket nemsokára feldobunk a Facebookunkra.
Ami érdekes még a jövőbeni hirdetésekkel összevetve az a korosztály, akiket megjelenítenek a képek. Ha tippelnem kéne, akkor a fura fazonok nem a YMCA klubból szöktek meg, hanem az akkori fiatal felnőtt (egyetemista) korosztályt ábrázolják, akiknek maga a játék elsősorban szólt.
Ha picit előrébb kúszunk az időben és ezen a vonalon maradunk, akkor nagyon érdekes, hogy a plakátokon megjelenő figurák, azaz a tipizált, vagy idealizált játékosok hogy változtak meg.
A képeken szereplő korosztály egyértelműen a fiatalabb generációhoz tartozik, vagy a reklám egyenesen a teljes családra fókuszál, azaz a fiatal felnőttek helyét átveszik a középiskolások és a fiatal szülők. A fenti, korábbi hirdetésekhez viszonyítva szembetűnő még a sokkal megtervezettebb, professzionálisabb kivitel, ami igaz elvesz az underground jellegéből, de sokkal szélesebb rétegek számára teszi befogadhatóvá, értelmezhetővé ezt a játékot és vele együtt a szubkultúrát.
A sárga hirdetésen érdekesség még, hogy nem magát az alap D&D-t reklámozza, hanem egy ehhez kapcsolódó társasjátékot, ami amolyan családi szórakozással összekapcsolt beetető anyag a fiatalabb generációk számára. Ez a stratégia a mai napig megvan, és eddig minden kiadás megkapta a társasjáték adaptációját is. Konklúzió: ekkor már iparágként tekintett magára a kiadó, és fontosnak tartotta a hosszú távú gondolkodást, az utánpótlás nevelést.
Fogjunk kockát!
Igen, ez még ma is működik. Ezért olyan népszerűek a bugyivillogtató cosplayer csajok. Velük meg lehet fogni lassacskán a nemi öntudatra ébredő kamasz fiúkat, akik ez után elég sok mindenre hajlandóak. Nem volt ez másképp régen sem, csak a felhozatal nem volt olyan széles, mint a cyberspace világában.
A képek érdekessége, hogy az ős nerd modell nem más, mint Heidi Jo Gygax, Gary Gygax lánya, aki fiatalkorában nem csak édesapja miatt örvendett hatalmas népszerűségnek a különböző nerd conokon...
Felmerül még bennem az a kérdés, hogy akkoriban vajon azért nem lovagolták meg jobban ezt a vonalat, mert nem volt rá kapacitásuk, vagy egyszerűen nem találtak modellaspiráns lányokat, akik szívesen lettek volna a furák bálványai? Ma ez valószínűleg másként lenne.
Minden, ami belefér!
A hobbi robbanásszerű terjedésével természetesen nem kerülhette el, hogy bekússzon mindenhová, ami az akkori fiatalokat mozgatta. Nem, nem kell itt orkos pornómagazinokra gondolni, ellenben a videojátékipar is felfigyelt a szerepjáték térnyerésére, így lépett. Sorban jelentek meg a fantasy témájú játékok a legkülönfélébb gépekre, és igazi klasszikusok születtek ekkoriban. Természetesen az otthoni kütyük mellett nem maradhattak ki a játéktermek sem, ahol olyan masinák és játékok keltek életre, amiket még napjainkban is szívesen vesznek elő a rajongók. Ilyenek többek között a Capcom Mystara játékai, de ezek már a késő 90-es évek.
A TV az igazi hatalom!
Mi sem mutatja jobban a hobbi brutális méretű és gyorsaságú térhódítását, mint az, hogy a 80-as években már TV reklámokra is telt a TSR-nek.
Az alábbi reklám érdekessége, hogy 1983-ban került sugárzásra, abban az évben, amikor elindult a D&D rajzfilmsorozat is. Bár a reklámban szereplő karakterek és animáció nem egyezik a TV sorozatéval, de a hasonlóság feltűnő. Ez vajon a véletlen műve, vagy tudatosan akartak ismerős dolgokat elhelyezni a két médiatermékben?
Az 1984-es reklám viszont más szemszögből közelíti meg a témát. Itt a készítők nem a fantasy zsánerre koncentráltak, hanem a sokszínűséget igyekeztek bemutatni, úgy mint a Marvel univerzum hőseinek szerepébe bújás lehetőségét, vagy Indiana Jones kalandjaihoz hasonlók átélését teszik a polcra, mint cukorkát a kisgyereknek.
Végül egy kis extrával zárnám. Ismereteim szerint (légyszi, cáfoljon meg valaki és halmozzatok el fincsi infókkal és anyagokkal) egyetlen egy szerepjáték jutott odáig a hőskorban, hogy promó videóig vigye. Ez nem más, mint a Shadowrun, de ez nem TV reklámként futott, hanem csak az 1990-es GenConon játszották le a nagyérdeműnek.
